[Leopold]
[Leopold]
[Lotti]
[Magyar]
[Angol]

Környezetgazdagítás

  avagy görénytartás Bob Church módra

Nemrég hazánkban járt Bob Church, a vadászgörényekkel kapcsolatos hozzáértéséről és rajongásáról elhíresült amerikai zooarcheológus. Lássuk tehát, miként vélekedik Bob a görénytartásról!

Bob: A vadászgörény nehezen tartható háziállat. Sokkal könnyebb macskát, kutyát, madarat vagy akár halat tartani. A vadászgörények rengeteg időt, rengeteg energiát és erőfeszítést igényelnek. Ha valaki nem szereti őket teljes mértékben, maximálisan, nem tud úgy törődni velük, ahogy arra nekik szükségük van! Jól látható ez az ember-görény találkozásoknál. Abból, ahogy az emberek viszonyulnak a görényekhez, elég jól megítélhető hogyan bánnak velük. Azok, akik tényleg szeretik a görényeiket, jól bánnak velük. Amikor egy mentett görénynek keresek gazdit, olyan embert keresek, aki nem fél a görénytől. Sőt olyant, aki képes személyes kapcsolatot létesíteni vele! Egyszer például találkoztam egy olyan emberrel, aki görényt szeretett volna, de nemhogy megfogni, még a szemébe nézni vagy vakargatni sem volt hajlandó. Úgyhogy azt mondtam, Nem! Nem viheti el a görényt! Lehet, hogy igazságtalan voltam, de úgy éreztem, mutatnia kellett volna valami érzelmet a görényke iránt…vagy bármely más görény iránt.

Úgy gondolom senki sem tud tökéletes vadászgörénygazdi lenni. Senki. Még én sem! (mondja nevetve) A görénytartás mindig kompromisszumon alapul. Mindig a görény érdekeit szem előtt tartva kell dönteni és így például ketrecbe tenni. Én megpróbálom egyáltalán nem bezárni a görényeimet. Van egy jó nagy alagsorom, nálam az a görénybirodalom. A padlója vízzáró réteggel kezelt beton, így ha baleset történik, akkor is fel lehet takarítani, nem szivárog bele a cementbe. Évente egyszer felújítom a vízzáró réteget, vagyis újrafestem, mert eltávolíthatatlan foltok azért maradnak. Ha egy archeológus elemezné a rétegeket, így nézne ki: festékréteg, kakifolt, festékréteg, kakifolt, festékréteg, … (hahotázik). A földre nem szalmát, hanem szárított lucernát teszek. Finom, édes szaga van és nagyon könnyű takarítani!

Az almostálcáim kartondobozok. Csak egy kicsi almot öntök bele, nem sokat. Miután használják az illemhelyet, öntök rá még egy kicsit, így megy ez amíg a doboz tele lesz, amikor is kidobom az egészet és így sosem kell takarítanom. Ha valakinek 12 görénye van, az almostálak tisztítása jelentős probléma tud lenni. (Szerk.: Bob 14 görényéből kettő, a többieket nem kedvelő, a felsőbb szinteken él.) Hasonlóan jó az újságpapír is. Sokáig tartott amíg rájöttem, hogy ha van egy dobozom és abba újságpapírt teszek, arra is elvégzik a dolgukat a szag miatt. Ha a papír ürülékszagú, illemhelyként fogják használni! Beleteszek egy darab újságpapírt, használják, újat teszek bele, megint használják, így tovább.

Minden egyes görényemnek külön odúja van. Persze nem használják egyszerre az összeset, sokan együtt alszanak, néhányan pedig ide-oda költöznek. Vannak nagyobb és kisebb odúk, minden stílusban. Némelyik fából készült, némelyik műanyagból és olyanok is vannak, amik kartonból. Arra a következtetésre jutottam, hogy az esetek 90 százalékában a görények a dobozban alszanak, az esetek 10 százalékában pedig bárhol. Amikor például megveszem a következő adag szárított lucernát (ami olcsóbb, ha nagyobb tételben veszem), halomban állnak lucernakötegek, a görények meg alagutakat vájnak bele, felmásznak a tetejére, imádnak benne játszani és persze aludni is.

Az odúkban ruhabélések vannak. Legtöbbjük olyan, mint a belebújós függőágyak, amolyan alvózsákok. Jó melegen tartja őket. Némelyik doboz túl meleg, például a zárt műanyag dobozok és a pára kicsapódik a doboz falán, szóval erre is ügyelni kell. Ilyenkor fúrjunk lukakat a doboz oldalára, hogy a nedvesség távozni tudjon. Vannak még lapos ládáim, azokban is ilyen belebújós ágynemű van, hogy ha akarnak, azokban is tudjanak aludni.

A vadászgörények olyanok, mint az emberek. Ahány görény, annyiféle egyéniség. Többségük ha teheti, vagyis ha van neki, és jó odúja van, abban alszik. Ha esetleg mégis olyan görényünk van, aki nem akar odúban aludni, akkor se aggódjunk emiatt. Ő ilyen, de a görények többsége azért odúban alszik.

Milyen játékaitok vannak?

Vannak csöveim. Ha építkezés van valahol a közelben, megyek és megnézem mit hasznosíthatnék a hulladék csövekből. Semmit nem viszek el az építési területről, csak és kizárólag a kukájukból. Nem számít, hogy miből készült, nagy tégla, kerámia vagy kicsi műanyag cső, egy a lényeg, a görényeim beleférjenek és a csövek akkorák legyenek hogy ki bírjam szedni őket a kukából és akár kettévágva, de beférjenek a kisteherautómba!

A legtöbb legjobb játék ingyen van! Teljesen ingyen! Merthogy másnak szemét, hulladék. Elmegyek a boltba és dobozokat kéregetek. A görények imádják az olyan dobozokat amikben előzőleg étel volt. Egyszerűen imádják. Szeretik a műanyag szatyrokat is amikben kaja volt. Sőt nem csak azt! Vannak kutyás és macskás barátaim, ha hozzájuk megyek mindig viszek magammal egy reklámszatyrot. Kifordítom, végigdörzsölöm rajtuk aztán visszafordítom és hazaviszem a görényeimnek, aztán “húúúúú, mi van ebben a szatyorbaaaaan???” Néha aludni is szeretnek az ilyen illatosított reklámtáskákban. Nemcsak a szag miatt, de a műanyag melegen tartja őket! (Azért persze vigyázzunk nehogy belegabalyodjanak a szatyorba és megfulladjanak. Lyuggassuk ki az aljukat és vágjuk le a szatyor füleit!)

Ha már a játékoknál tartunk, hadd beszéljek az úgynevezett “gazdagításról”! Ez tulajdonképpen a rövid elnevezés, az igazi a “környezeti gazdagítás”. Ez dióhéjban annak elismerése, hogy a fogság nyújtotta környezet puszta és sivár. Nincs olyan ketrec, ami felérne a természetes világgal. A természetes világ rendkívül bonyolult, a ketrecek viszont nagyon egyszerűek. Amikor fogunk egy olyan intelligens állatot, mint a vadászgörény és ketrecbe zárjuk, akkor az állat ilyen sivár, puszta környezetbe kerül. Képzeljük el milyen lenne, ha bezárnának bennünket a fürdőszobába! Elvégezhetnénk a dolgunkat, kapnánk enni, de milyen nagyon unalmas lenne! Ráadásul, ha görényt túl kicsi ketrecben tartjuk és ezzel mozgásában jelentősen korlátozzuk, vázizomzata megváltozik, különösöen a hátsó lábaizmai lesznek gyengék. Amíg egy rágcsálónak a ketrec egész felülete egyfajta játszótér, addig a görény, még ha megfelelő méretű ketrecben van is, unatkozhat! Ők nem másznak, lógnak úgy mint a rágcsálók.

A környezeti gazdagítás arról szól, hogy olyan dolgokkal színesítjük az állatok, jelen esetben vadászgörények életét, amik a természetes viselkedésüket támogatják. A görények imádnak szaglászni, megszagolni dolgokat, hát segítsünk nekik! Imádnak csövekben szaladgálni, hát csináljunk csöveket! A vadászgörénynek ugyanazok az érzékelőszervei vannak,mint nekünk embereknek. Megvan mind az öt: szaglás, hallás, ízlelés, tapintás, látás, csak más ezek aránya és fontossága! A legfontosabb a szaglás, erre építhetünk.

Legyen 10-15 fajta játékunk meg egy nagy dobozunk, amiben ezeket tároljuk és cserélgessük őket. A leghatásosabb, ha naponta cseréljük, így a görények egyiket sem unják meg.

Játékötletek Bobtól, és Bob után szabadon

Szaglásra építő játékok:

Kérjünk a boltokban különböző papírdobozokat, amikben élelmiszerek voltak. Nagyobb dobozok tetejét, nyílását ragasszuk le és vágjunk a dobozra több, a görény méretének megfelelő kis lyukat, amiken keresztül ki-be közlekedhet. Cipősdobozok is izgalmasak tudnak lenni, főleg ha bőrcipő volt bennük!

Minden háztartásban vannak papírdobozok. Mielőtt a kukába dobunk valamit, gondolkodjunk, vajon nem lenne belőle izgalmas szagolnivaló görényünk számára? Pl. pizzarendelésnél pizzásdoboz, stb.

Ha görényeink már unják a dobozt, dörzsöljük be valami szagossal, pl. illatos gyertyával, illóoljokkal, fűszerekkel (ne borssal)

Szagosítsunk nylonszatyrot más házikedvenccel, pl. kutyával, macskával!

Szaglás-mozgás: jutalomfalatok amikért meg kell dolgozni

Házilag:

Csomagoljunk be egy papírba valamilyen finomságot amit szeretnek, aztán hagyjuk őket, hadd csomagolják ki maguk. (Ha elsőre nem sikerül, lehet, hogy nagyon becsomagoltuk. Ne adjuk fel, csomagoljuk be kevésbé, vagy csináljuk a görény előtt a csomagolást.)

WC papír gurigájából vagy papírtörlő hengeréből nagyszerű jutifalat adagoló játék készíthető. A megszerzendő finomságot különféle módon rögzíthetjük a hengerbe: papírcsíkokkal (állatkeresekedésekben rágcsálóalomként kapható tiszta papírcsíkocskák, avagy házilag is elkészíthető, csak ügyeljünk arra, hogy vékony papírral dolgozzunk, különben a papír éle megvághatja görényünket) konyhai papírtörlő szeletekkel vagy akár valamilyen természetes anyaggal (pl. szárított lucerna, szalma).

Jutifalatos dobozka készülhet bármilyen kicsi papírdobozból (pl. gyógyszeres, fogkrémes, drazsés, illatszeres). Vágjunk rá egy vagy több kis lyukat (picit nagyobbat, mint ami finomság belekerül) és tegyünk bele valamit, amit görényünk szeret.

Tegyünk egymásba egy nagyobb és egy kisebb papírdobozt. A nagyobb dobozon legyenek lyukak és a két doboz közé tegyünk pl. száraztápot.

Tegyük a megszerzendő élelmiszert egy kis zsákba és lógassuk fel valahová. Ha nem tudunk kis vászonzsákocskát varrni, nagyszerűen megfelel egy régi lyukas zokni vagy egy négy sarkán összekötött ruhazsebkendő, kis kendő.

Készen:

Állatkereskedésekben kapható drótból hajlított fémlabdából eltávolítjuk a műszőrme egeret (lenyelve nem tesz jót a görénynek) és valami finom ehetőt teszünk bele.

Állati áruházakban kapható kis méretű, kemény műanyag labda, melybe egy kis nyíláson keresztül száraztápot tehetünk. A nyílás mérete változtatható, eszerint a táp megszerzése is nehezebb lesz. (No persze nem egy fifikás görény számára, aki hamar megtanulja, hogy mit is kell vele csinálni!)

Csövek
Házilag:

Vegyünk egy ív kartonpapírt papírboltban és egy kis ragasztószalag segítségével készítsünk belőle csövet. A cső tartóssá tehető, ha a kartont összehengergetés előtt mindkét oldalán műanyag tapétával vagy széles ragasztószalagcsíkokkal bevonjuk.

Gyűjtsünk össze pár műanyag ásványvizes vagy üdítőspalackot. Vágjuk le a felesleget (a tölcsérszerű tetejét és az alját), hogy egy kis csövet kapjuk. A sok kis csődarabot illesszük egymásba és ragasztószalaggal rögzítsük kívül és belül is. Ezzel a technikával még kanyar is készíthető!

Nagyszerű búvócső készülhet egy megunt farmernadrág szárából. Varrjunk rá pár helyen madzagot és rögzítsük a ketrec falára. Ügyesebbek rövidáruboltban kapható drótmerevítőből karikát is varrhatnak bele.

Készen:

Barkácsáruházakban kaphatók különböző, a görények számára kitűnően alkalmas csövek: pl. méterre kapható “drive-it” cső vagy szellőzőberendezések alkatrészeiként kapható merev és hajlítható műanyag csövek.

Legdrágább megoldásként színes műanyag csöveket vásárolhatunk az állatkeresekedésekben is.

Az ilyen és ezekhez hasonló foglalkoztató játékok csökkentik a stresszt, ami, különösen a ketrecben tartott állatoknál nagy lehet. Nemcsak szellemileg stimulálják a görényt és így megakadályozzák hogy unatkozzanak, de fizikailag is megdolgoztatják az állatot. Különösen igaz ez az ásásra. A vadászgörények az ásó állatok családjába tartoznak, így aztán el kell fogadnunk, ez természetes tevékenység, amiről képtelenség leszoktatni őket. Mit tehetünk? Leszoktatás és büntetés helyett próbáljunk meg együttműködni görényünkkel, vagyis adjunk neki valamit, amiben kedvére áshat. Cserébe meglátjuk, megkegyelmez bútorainknak és szőnyegünknek!

Ásás

Vegyünk egy dobozt, lehetőleg magas falút (karton vagy műanyag) és tegyünk bele földet, vagy homokot. Ha a földet, homokot bevizezzük, kevésbé porzik, jó kis alagutat lehet bele ásni és jobban megdolgoztatja görényünk izmait.

Lakásban tartott görényeknél terítsünk a doboz alá fóliát vagy töltsük a dobozt rizsszemekkel. Nem porzik és szőnyegről is könnyen feltakarítható ha pár szem mégis kirepülne. Egy kiló 119 Ft, két kilótól már jó kis görényörömsokkot kap állatkánk. (Mit kapunk ennyiért egy állatkereskedésben?)

Elrejthetünk a doboz alján valami nyereménytárgyat is, de enélkül is élvezni fogja.

Gyűjtsünk össze pár kikukázható dolgot (szagos dobozok, zacskók, stb.) egy dobozba vagy akár egy használaton kívüli műanyag kukába és hagyjuk, hogy görényünk kibányássza őket!

Az előbbi ötlet Bob által továbbfejlesztett, vadabb változata: gyűjtsünk össze egy doboz “szemetet”, nedvesítsük be, tömörítsük és szúrjunk a kupac közepébe seprűnyelet. Hagyjuk megszáradni, aztán szedjük ki a nyelet és adjuk a dobozt a göriknek. A lyukat látva tudni akarják majd mi van belül és kiindulópontul használják a beljebb jutásra. Órák hosszat le fogja kötni őket és nagyszerű edzés nekik.

Kutatási eredmények

Végül következzen egy-két kutatási eredmény, mely azt támasztják alá, hogy érdemes gazdagítani görényünk életét:

Az ingergazdag környezet pozitívan befolyásolja a tanulási folyamatokat. A társakkal együtt felnövő görények, akiknek környezetét egy variálható csőrendszer gazdagította kiválóan teljesítettek az útvesztő megtanulásában és a visszafordulásban, tolatásban. (Weiss-Buerger, 1981)

A magányosan felnevelt görény nem teljesít rosszabbul a tárgyak felkutatásában, amennyiben megfelelően gazdagítva volt a környezete (Chivers and Einon)

Azt hogy a görény hogyan manipulál tárgyakkal, az a környezet határozza meg, amelyben felnőtt. Azok a magányosan felnevelt görények, akiknek gazdagított környezetük volt (naponta cserélték játékaikat), a csőrendszer azon bejáratát választották, ami két játék közül a zsákmányszerűbbhöz vezetett. A gazdagított környezetben felnevelt állatok mind a szöcskék mind pedig a mozgó zsákmánymodellek elkapásában jobban teljesítettek, mint ingerszegény környezetben felnövő társaik. A szőrrel bevont távirányítós kisautóra adott zsákmányvadász reagálásuk kifinomultabb, bonyolultabb volt. (Russell, 1990)

http://www.nal.usda.gov/awic/pubs/enrich/ferrets.htm

Noha viszonylag kevés kutatás foglalkozott a vadászgörények környzeti gazdagításával és szegényítésével, az eddigi vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a szegény környezet (adódjon akár fizikai, társas vagy manipulatív jellegű korlátozásból) sokféle hatással bír, különösen ha a fejlődés korai szakaszában éri a görényt. Legyünk kreatívak és a magunk és görényünk örömére biztosítsunk minél gazdagabb környezetet görényünk számára!

Kis bibliográfia a “környezetgazdagítás” téma iránt érdeklődőknek:

Liptovszky Mátyás: Környezet-gazdagítás

http://bio.univet.hu/SALVE/zoopark/enrich/!!!start.htm

Halloween az állatkerti szurikátáknál

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3521

Dorothy Einon: The Effects of Environmental Enrichment in Ferrets (egy fejezet Dorothy Einon “Environmental Enrichment Information Resources for Laboratory Animals: 1965 - 1995: Birds, Cats, Dogs, Farm Animals, Ferrets, Rabbits, and Rodents” c. könyvéből.)

http://www.nal.usda.gov/awic/pubs/enrich/ferrets.htm

Readings and Resources on: Environmental Enrichment

http://www.vetmed.ucdavis.edu/Animal_Alternatives/enrich.htm

Environmental Enrichment at the Freimann Life Science Center at the University of Notre Dame

http://www.nd.edu/~ndflsc/environmentalenrichment.html

Refinement and Environmental Enrichment for All Laboratory Animals

http://www.awionline.org/lab_animals/biblio/laball.htm

A kérdéseket, kommentárokat és további ötleteket a gaba@tunderkennel.hu címre várjuk.

JB